A tavalyi évben két jelentős változás is történt a jogszabályi környezetben: 2024. február 1-jétől a munkavédelmi oktatás szabályai egyszerűsödtek, szeptember 1-jétől pedig a kötelező orvosi vizsgálatokra vonatkozó előírások módosultak, ami felveti a kérdést: vajon érdemes-e a megelőzésre költeni, vagy elegendő a költségek lefaragására összpontosítani?

A munkavédelem területén hozott költségcsökkentési intézkedések rövid távon előnyösnek tűnhetnek a munkáltatók számára, azonban hosszú távon súlyos anyagi következményekkel járhatnak. A megelőzésre fordított pénz nem kidobott költség, hanem egy hosszú távú befektetés, amely nemcsak a dolgozók biztonságát szolgálja, hanem gazdasági és jogi szempontból is kifizetődő. A munkáltatóknak ezért érdemes alaposan mérlegelniük, hogy milyen mértékben érdemes csökkenteni a munkavédelemre fordított kiadásokat, mert a túlzott spórolás hosszú távon jelentős veszteségeket okozhat. Tovább a Jogászvilág oldalára.

A Semmelweis Egyetem oktatóvideója
A videó lejátszása.

Az ülőmunka közben felvett rossz testtartásból adódó egészségügyi panaszok megelőzéséhez és kezeléséhez állítottak össze irodai környezetben és otthon is végezhető gyakorlatsort a Semmelweis Egyetem szakemberei.
Várnagy Anna, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika gyógytornászának segítségével bemutatjuk azt a gyakorlatsort, amellyel mérsékelhetőek az ülőmunkából adódó mozgásszervi panaszok. A problémák egyik fő oka a hosszantartó, statikus, rossz testhelyzet, ami tehát nemcsak a dolgozó felnőtteket, hanem a diákokat is érintheti. Ilyenkor jellemzően a fej előre tolódik, a vállak előre esnek, a háti gerinc görbülete fokozódik, a medence pedig túlságosan hátra billen. A helytelen testtartás felborítja az izmok egyensúlyát: egyes izmok zsugorodnak, mások megnyúlnak, túlterhelődnek. Ezért alakulhat ki az állandósuló nyak- és hátfájdalom. Mivel ilyenkor az ágyéki gerinc helyzete is eltér a normálistól, a porckorongokra extrém nagy nyomás nehezedik, ami derékfájdalmat okozhat. A rossz testtartás miatt romolhat az alsó végtagi keringés, és a belső szervek optimális működésére is káros hatással lehet.
A mozgásszervi problémák másik okát a sokszor ismételt, apró mozdulatok jelentik, mint például a billentyűzet, vagy az egér használata. Ezek teniszkönyököt, ínhüvelygyulladást vagy karpális alagút szindrómát is okozhatnak, utóbbi a kéztő fájdalmas, gyakran zsibbadással járó betegsége.
A panaszok kialakulásának megelőzésében és kezelésében kiemelt szerepe van a végtagok átmozgatásának, ehhez mutatunk egyszerű, irodai környezetben vagy otthon is elvégezhető gyakorlatokat. Az ülőmunka káros hatásainak kivédésében nem csak a most bemutatott gyakorlatok, hanem a rendszeres sporttevékenység és a gyógytorna is sokat segíthet. Amennyiben a sok ülés hatására súlyosabb panaszok jelentkeznek, szükség lehet gyógyszeres terápiára, segédeszközökre is, ehhez azonban már orvosi javaslat szükséges.
A Semmelweis Egyetem által indított egészségügyi edukációs videósorozat célja, hogy megbízható forrásból nyújtsanak információt és segítséget olyan egészségügyhöz, családgondozáshoz kapcsolódó kérdésekben, amelyek a mindennapokban felmerülhetnek.
A videó lejátszása.

2024. szeptember 1-jén hatályba lépett a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosított 49. §-a.
Az ágazati miniszteri rendeletek megjelenéséig az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet:
A már hatályban lévő ágazati rendeletek és egyéb jogszabályok alapján előírt orvosi alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó előírásokat továbbra is alkalmazni kell.
A munkáltató is előírhatja az orvosi alkalmassági vizsgálat kötelező elvégzését. (Mvt. 49. § (1a) bekezdés)
Az Mvt. 49. § (1b) bekezdése alapján nem érinti a módosítás azon eseteket, ahol a szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabály az érintett tekintetében sajátos egészségi alkalmassági követelményről rendelkezik.
Az egészségi alkalmassági követelményről rendelkező jogszabályok jegyzéke itt megtekinthető.

Szeptember elsejétől nem lesz kötelező a munkaalkalmassági orvosi vizsgálat, a kormány honlapján most megjelent a kormány rendeletének tervezete arról, milyen foglalkozásoknál, munkaköröknél tartanák meg mégis ezt a feltételt. A tervezet szerint bizonyos esetekben a munkára való alkalmasságról továbbra is orvosi vizsgálat alapján kell dönteni, emellett a munkáltató is elrendelheti az orvosi vizsgálatot.

A különböző nemzetgazdasági ágazatok a jogszabályok alapján különböző minisztériumok alá tartoznak, amelyek ezeket saját hatáskörükben szabályozhatnak. Szerdán és csütörtökön megjelent az Agrárminisztérium, a Belügyminisztérium, a Miniszterelnökség és a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelettervezete is, amelyek pontosan ugyanazokat a szabályokat tartalmazzák – leszámítva azt, hogy a dokumentumokat valamiért különbözően központozták.

A minisztériumok társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetét augusztus 29-ig lehet véleményezni. Ez azt jelenti, hogy szeptember elsején hatályba lévő rendeletet most augusztus végén, a szabadságolások közepén kellene értelmezni a cégeknek, és ennyi idő alatt kellene új szerződést kötniük a foglalkoztatás-egészségügyi orvosokkal is.
Tovább a részletekhez.

Foglalkozásegészségügyi-vizsgálaton az új munkahelyre való belépéskor és aztán meghatározott rendszerességgel mindenki részt vesz, aki szervezett munkavégzés keretében alkalmazásban áll. A munkáltatónak kötelező munkaalkalmassági vizsgálatra küldeni a munkavállalót, akinek pedig meg kell jelennie ezen. Tovább a cikkhez.

A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója azoknak nyújt segítséget, akik munkájuk, vagy tanulmányaik miatt sokat ülnek, ugyanakkor szeretnék megőrizni gerincük egészségét.
Nemcsak nyak- és hátfájdalmat okozhat az ülőmunka közben felvett rossz testtartás, hanem akár a belső szervekre is kihatással lehet, de ínhüvelygyulladás és teniszkönyök is kialakulhat például a billentyűzettel végzett, sokszor ismételt apró mozdulatok hatására.

Az ülőmunkából adódó mozgásszervi panaszok egyik fő oka a hosszan tartó, statikus, rossz testhelyzet, ami tehát nemcsak a dolgozó felnőtteket, hanem a diákokat is érintheti. Ilyenkor jellemzően a fej előre tolódik, a vállak előre esnek, a háti gerinc görbülete fokozódik, a medence pedig túlságosan hátra billen.

A helytelen testtartás felborítja az izmok egyensúlyát: egyes izmok zsugorodnak, mások megnyúlnak, túlterhelődnek. Ezért alakulhat ki az állandósuló nyak- és hátfájdalom.
Mivel ilyenkor az ágyéki gerinc helyzete is eltér a normálistól, a porckorongokra extrém nagy nyomás nehezedik, ami derékfájdalmat okozhat. A rossz testtartás miatt romolhat az alsó végtagi keringés, és a belső szervek optimális működésére is káros hatással lehet.

A mozgásszervi problémák másik okát a sokszor ismételt, apró mozdulatok jelentik, mint például a billentyűzet, vagy az egér használata. Ezek teniszkönyököt, ínhüvelygyulladást vagy karpális alagút szindrómát is okozhatnak, utóbbi a kéztő fájdalmas, gyakran zsibbadással járó betegsége.

A panaszok kialakulásának megelőzésében és kezelésében kiemelt szerepe van a végtagok átmozgatásának. A Semmelweis Egyetem oktatóvideója ehhez mutat egyszerű, otthoni vagy irodai környezetben is elvégezhető gyakorlatokat.

Az ülőmunka káros hatásainak kivédésében a rendszeres sport és a gyógytorna is sokat segíthet, és nagyon fontos az ergonómikus, az emberi test sajátosságaihoz igazított munkakörnyezet kialakítása is. Súlyos panaszokkal azonban mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni. Tovább a videóhoz.

Jelen helyzetünkben kiemelten fontos, hogy a bizonytalanságból fakadó stresszt a megfelelő módon tudjuk kezelni. Mivel nem vagyunk egyformák, ezek kezelése nem lehet mindenkinek alapvető készsége.

Ehhez közreadom az American Psychological Association egy kutatási eredményét a témában, mely segíthet átlendülni a mostani, minden eddiginél nehezebb helyzetből fakadó bizonytalanság érzésén.  Tovább a cikkhez.

Az átlagosnál hidegebb időjárás miatt fokozottan ügyelni kell a biztonságos munkavégzésre, a téli körülményekből fakadó egészségi ártalmak megelőzésére. A szabadban dolgozókat – lehetőleg fűtött helyiségben eltölthető – pihenőidő és meleg tea biztosításával kötelesek védeni munkáltatóik.
A nagy hidegben végzett munka elsősorban a szövetek helyi lehűlése, az ebből fakadó fagyási sérülések miatt lehet veszélyes. A hidegnek kitett testtájakon, főként a végtagokon, orron, fülön védekező mechanizmusként érösszehúzódás, érszűkület alakul ki, ami káros következményekkel is járhat. A rendkívül hideg környezet fáradtságot okozhat, fokozhatja a kar, láb remegését, csökkentheti a kéz szorítóerejét, mindezek balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is vezethetnek. Tovább a részletekhez.

2021. november 1-jétől a munkáltatók felhatalmazást kapnak arra, hogy előírják a koronavírus elleni védőoltás kötelező felvételét alkalmazottjaik számára. Az erről rendelkező Kormányrendelet számos jogértelmezési kérdést vet fel, amelyeket az alábbiakban járunk körül. Előre kell azonban bocsátani, hogy a védőoltás nem írható elő automatikusan minden munkahelyen, és az is kérdéses, mi történhet az oltás felvételét elmulasztó foglalkoztatottal. Tovább a cikkhez.

Megjelent az ITM Munkavédelmi Főosztályának felhívása a hőségben végzett munka veszélyeivel kapcsolatban.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései alapján, az elkövetkező napokban várható hőhullámra tekintettel az Országos Tisztifőorvos az ország egész területére vonatkozóan, 2021. június 19-én (szombat) 0:00-tól 2021. június 24-én (csütörtök) 24:00-ig, II. fokú hőségriasztást adott ki.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya felhívja valamennyi munkáltató figyelmét a hőségben végzett munka veszélyeire, valamint a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések megtételére.
A felhívás innen tölthető le.