Így védhetők ki a téli munkavégzés veszélyei

Az átlagosnál hidegebb időjárás miatt fokozottan ügyelni kell a biztonságos munkavégzésre, a téli körülményekből fakadó egészségi ártalmak megelőzésére. A szabadban dolgozókat – lehetőleg fűtött helyiségben eltölthető – pihenőidő és meleg tea biztosításával kötelesek védeni munkáltatóik.
A nagy hidegben végzett munka elsősorban a szövetek helyi lehűlése, az ebből fakadó fagyási sérülések miatt lehet veszélyes. A hidegnek kitett testtájakon, főként a végtagokon, orron, fülön védekező mechanizmusként érösszehúzódás, érszűkület alakul ki, ami káros következményekkel is járhat. A rendkívül hideg környezet fáradtságot okozhat, fokozhatja a kar, láb remegését, csökkentheti a kéz szorítóerejét, mindezek balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is vezethetnek. Tovább a részletekhez.

A Covid-védőoltásra kötelezés munkajogi kérdései

2021. november 1-jétől a munkáltatók felhatalmazást kapnak arra, hogy előírják a koronavírus elleni védőoltás kötelező felvételét alkalmazottjaik számára. Az erről rendelkező Kormányrendelet számos jogértelmezési kérdést vet fel, amelyeket az alábbiakban járunk körül. Előre kell azonban bocsátani, hogy a védőoltás nem írható elő automatikusan minden munkahelyen, és az is kérdéses, mi történhet az oltás felvételét elmulasztó foglalkoztatottal. Tovább a cikkhez.

Felhívás a hőségben végzett munka veszélyeivel kapcsolatban

Megjelent az ITM Munkavédelmi Főosztályának felhívása a hőségben végzett munka veszélyeivel kapcsolatban.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései alapján, az elkövetkező napokban várható hőhullámra tekintettel az Országos Tisztifőorvos az ország egész területére vonatkozóan, 2021. június 19-én (szombat) 0:00-tól 2021. június 24-én (csütörtök) 24:00-ig, II. fokú hőségriasztást adott ki.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya felhívja valamennyi munkáltató figyelmét a hőségben végzett munka veszélyeire, valamint a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések megtételére.
A felhívás innen tölthető le.

Melyek a leggyakoribb betegségek, amelyek a sofőröket érintik és a munkakörükkel állnak összefüggésben?

Ebben a cikkben áttekintem azokat a leggyakoribb betegségeket, amelyek a sofőröket érintik és a munkakörükkel állnak összefüggésben.

Rezgésterhelés

Az árufuvarozás, a mezőgazdasági gépkezelés, az alkalmazott járművek technológiai színvonalától függően olyan technológiák, ahol a munkavállalókat rezgésterhelés éri.
Minden géptípus és szerszámfajta, ami mechanikai alkatrészeket tartalmaz és mozgást végez, rezgéseket kelt. Ha az emberi testtel érintkezésbe kerül, egészségi kockázatot hordozhat, ezért munkaegészségügyi, vagy környezeti rezgésmérése indokolt.
A rezgések mérését három fő irányban el kell végezni. Az egyértelműség kedvéért a szabványok megadják az egyes tengelyeket kéz-kar, ill. egész testre ható vibrációs mérések esetére.
Az ipari technológiák, szállítmányozási rendszerek bővülésével a vibrációs hatásoknak kitett populáció világszerte nő.
A váz és izomrendszert terhelő rizikótényezők (kényelmetlen, kényszer testtartásban végzett munka, nehéz fizikai munka, tehermozgatás, rossz ergonómiai tervezés, ismétlődő mozdulatok, állás, járás, ülés), kedvezőtlen külső körülmények (hideg, nedves környezet, drogok, dohányzás, vinil-klorid) és a vibráció kombinálódása fokozza a károsodás kockázatát.
A legveszélyesebb frekvencia tartomány az emberi testre a 0,5-80 Hz közötti és Z irányú (Z irány az emberi test hossztengelye, X irány anteroposterior, Y irány laterális). Az 1 Hz körüli rezgések az egyensúlyérzékelést, a 3-6 Hz körüliek a belső, főleg mellkasi szerveket, a 20-30 Hz az izomzatot, főleg nyak, váll fej izmokat, a 60-90 Hz pedig a szemizmokat, látásélességet befolyásolják hátrányosan.
Az egészségre káros rezgések két úton érhetik a munkavállalót, egész testre ható rezgésként, vagy lokális (kéz/kar) rezgésként.
Az egész testre ható rezgés olyan mechanikai rezgés, amit az egész test átvesz a munkavállaló munka közbeni helyzetéből adódóan, és ez egészségkárosító kockázatot jelenthet az érrendszer, csont-, ízület- és az idegrendszer épségére, a komfort érzetre, az érzékelésre, valamint az egyensúly érzékelésre. Ilyen, a munkavégzés során keletkező egész testre ható rezgést okoz például a villamos mozdony vezető-ülésében átadott rezgés. A rezgések tartománya 0,1 – 0,6 Hz közötti.
Az egész testre ható vibráció a gerinc elváltozásai (pl. lumbagó) mellett gyakran okoz fáradtságot, csökkent teljesítő képességet, alvászavart, gyomor-bélrendszeri panaszokat, fejfájást és szédülést az expozíció alatt és után. A tünetek hasonlóak a tengeri betegség tünetcsoportjához.
A teherautó sofőrök évekig tartó egész test rezgésexpozíciója következtében kialakuló leggyakoribb szervi panaszok a keringési, gyomor-bél, légző, izom és csontrendszeri érintettségre utalnak. A panaszcsoportot „vibrációs betegségnek” nevezik.
A kézre ható rezgéseket azért nevezzük lokális rezgésnek, mert mindig az adott szerszám, gép határozza meg, hogy milyen módon, és milyen helyen adódik át a működő szerszám rezgése.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A fájdalom fellépése a legfigyelmeztetőbb jelenség, amelynek jelentkezésekor a további rezgésexpozíciót meg kell szüntetni, valójában ez bármilyen előbb felsorolt tünet észlelésekor már javasolt a további károsodás elkerülése céljából

Az anyagmozgatás kockázatai

A fuvarozás és rakodás során a rakomány rendeltetési helyre történő kísérése, kézbesítése és kirakodása számos kockázattal terhelt.
A járműről fel- illetve leközlekedés során – elesés, leesés, botlás, ficam, rándulás, kéz-, ujj sérülés – a kirakodás során a rakomány megbillenése, dőlése esetén ütődés, zúzódás, fej-, láb-, egésztest sérülés stb.- a berakodás során az anyagmozgatás tevékenységéhez párosuló kockázat csoportok – kézi-, segédeszközzel végzett-, gépi stb. anyagmozgatás.

Megelőzés a közlekedés és rakodás szabályainak betartásával lehetséges.

A sofőrökre háruló rendszeres stressz

A sofőrökre háruló rendszeres stressz, amit többek között a napi közlekedési konfliktusok okoznak, közrejátszik a kardiovaszkuláris, a magas vérnyomás, a szívinfarktus vagy a cukorbetegség kialakulásában. A sofőröket ugyancsak többszörösen érintik a mozgásszervi megbetegedések.
A másik fontos veszélyhelyzetként megemlített a posztalkoholos állapot okozta balesetek, amelyek abból adódnak, hogy másnaposan lelassulnak a reflexek. Fontos tudni, hogy a beteg sofőr sok esetben közvetlenül veszélyezteti a környezetét.
Megelőzés lehet a stressz-kezelés, például tréningekkel, valamint meg kell követelni, hogy a munkahelyen egészségesen, kipihenten jelenjenek meg a dolgozók.

Robotikus mozdulatok

Rengeteg olyan munkakör van, ahol nagyon sok ismétlődő mozdulatot kell végezni. Ilyen munkát végeznek például a buszsofőrök, akiknek a dereka folyamatosan igénybe van véve a folyamatos zötykölődéssel.

Megelőzés lehet a korszerű vezetőfülkék kialakítása, az ülések rezgés csökkentő megoldásai, az ergonómiai szempontok figyelembe vétele a tervezéskor.

Az előbbiekben felsorolt munkavégzés során lassanként kialakuló problémát, betegséget foglalkozási megbetegedésnek hívjuk.
Ha a szervezet nem tudja kompenzálni a munkahelyi környezetből és a munkavégzésből eredő, egészségkárosító hatásokat, betegség léphet fel.
Foglalkozási betegségeknek tehát azokat a megbetegedéseket tekintjük, amelyek a munkavégzéssel illetve a munkahellyel egyértelmű ok-okozati összefüggésbe hozhatók.
Ezek ugyan nem a klasszikus értelemben vett balesetek, de a végeredményt tekintve nagyon hasonlóak.
Azon túl, hogy ezek nagyon makacs megbetegedések, a dolgozók munkavégzését és életminőségét komolyan veszélyeztetik.

A hőségről, munkahelyekről másképpen

Az időjárás, illetve annak változásai folyamatosan befolyásolják szervezetünk működését, próbára teszik alkalmazkodóképességét, időnként észrevétlenül, de jelentős egészségkárosodást, rosszabb esetben életveszélyes állapotot előidézve. Munka közben, akár a fizikai, szellemi terhelés, akár a munkavégzés helyével, jellegével összefüggő kitettség mind-mind nehezítik a szervezet védekező mechanizmusainak működését. A jogszabályok, ajánlások, tapasztalatok révén egyre több egészségünket védelmező cselekvés épül be a munkahelyek mindennapjaiba kánikula idején, ám még így is jócskán akad rejtőzködő kockázat, illetve nagyobb odafigyelést, gondosságot igénylő „meleg helyzet”. Tovább a cikkhez.

Ön tudja, mi a különbség az üzemi és a munkabaleset között?

A munkabaleset a munkavédelmi törvény, az üzemi baleset pedig a társadalombiztosítási jogszabályok által alkotott fogalom – kezdte dr. Nádas György munkajogász. – Munkabalesetről akkor beszélünk, ha szervezett munkavégzés közben éri baj a munkavállalót – mondta. Bár az üzemi baleset is magába foglalja a történteket, de az eseteket csak akkor lehet üzemi balesetté nyilvánítani, ha az illető ellátást is kap érte.

Ha valaki a munkahelyére, vagy hazafelé menet szenved balesetet, akkor az szintén üzemi balesetnek számít, ezt más néven úti balesetnek is nevezzük. Azonban itt is meg kell felelni a munkabaleset kritériumainak. Tovább a cikkhez.

A halálozások és betegségek negyedét a környezetszennyezés okozza

A megbetegedések és az idő előtti halálesetek egynegyedét világszerte a környezetszennyezés és a környezet rombolása okozza – olvasható az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerdán bemutatott jelentésében.
A levegő- és vízszennyezés, valamint az ökoszisztémák egyre fokozódó rombolása több milliárd ember életterét fenyegeti és befolyásolja, valamint jelentősen károsítja a világgazdaságot.
Az állandó gazdasági növekedésbe vetett hit a jövőbeli halálozási arányok, munkából való kiesések és egészségügyi kockázatok tekintetében értelmetlen – írták a szakértők. Tovább a cikkhez.

Tájékoztatás az ünnepi rendelési időről

Tisztelt Betegeim!
2018. december 28-án pénteken orvosi rendelés 8 órától 12 óráig lesz Mogyoródon a volt Hangya épületében.
Délután rendelés nincs
Hétvégén, ünnepnap egész nap, hétköznap 18 órától másnap reggel 8 óráig ügyelet Gödöllőn.
Helye: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 3.
Tel.: 06-70-3703-104.
Dr. Fekete Ildikó
háziorvos