Értesítés rendelési időről

Tisztelt Betegeink!

2016. december 30-án pénteken a rendelés délelőtt 8-12 óráig lesz,

2016. december 30-án 18 órától

2017. január 02-án 08 óráig

ügyelet Kistarcsán, Batthyány út 4. szám alatt.

Az orvosi ügyelet telefonszáma:

06-28-470-840

Baleset esetén a mentő azonnal hívható a 104-es telefonszámon.

Dr. Fekete Ildikó

háziorvos

 

Szemünk világa – Tudnivalók a képernyő előtti munkavégzés munkajogi szabályairól

Az állások meghatározó hányadában állandó munkaeszköz a számítógép. Sokaknak néhány év után szemüveg kell. Aztán egyre erősebb dioptriák. Pedig a jogszabály ad némi biztosítékot arra, hogy munkánk folytán ne váljunk feltétlenül szemüvegessé. Kétségeim vannak ugyanakkor, hogy általában betartják-e a szabályt?! Hogy például 50 perc után 10 percre fel kellene állni a monitor mögül. Tovább a cikkhez.

Betegszabadság térkép: melyik nemzet dolgozik betegen is?

A magyarokra jellemző, hogy betegen is dolgoznak. Egyrészt a vélt vagy valós elvárások miatt vállalják ezt az áldozatot. Másrészt a kérdés pénzügyi vonatkozása készteti őket erre. Egy nemzetközi felmérés rámutatott, más országokban egyészen más trend uralkodik.

A Wick Pharma GmbH 12 ország bevonásával készített kutatásából kiderül, hogy a magyarok kötelezve érzik magukat arra, hogy munkába menjenek (41,8 százalék). Pedig az oroszok, indiaiak és indonézek mellett a magyar válaszadók több mint 40 százalékát is arra bíztatja a főnöke, hogy betegség esetén inkább maradjon otthon. Ez a szám a franciák és németek esetében 20 százalék alatt van.

A felmérés egy másik érdekességre is rávilágít. Annak ellenére is bemegyünk dolgozni, hogy kifejezetten zavar minket a beteg kollégák jelenléte, és nagy százalékban nekik tulajdonítjuk azt, ha mi is megbetegszünk. Az oroszok a legszigorúbbak ebben a kérdésben: a válaszadók 84,5 százalékát egyenesen frusztrálja, ha egy munkatársa náthásan dolgozik mellette. A magyarok sem maradnak el sokkal ettől a számtól: 70 százalékuk hazaküldené beteg kollégáját, 63 százalékuk pedig náthás munkatársát okolja, ha ágynak dől.

A fizetéscsökkenés elkerülése miatt dolgozunk betegen is

Adott a kérdés: mégis miért nem fogadjuk el, hogy jobb egy-két nap szünet, mint több hétnyi szenvedés? A magyar válaszadók közel fele (47,1 százalék) fél a kényszerszabadság anyagi vonzatától és nem akar elesni a fizetésétől. Hasonlóan gondolkodnak az oroszok is, akiknél szintén 50 százalék körüli a pénzügyek miatt aggódók száma. Ezzel szemben a németek és az olaszok szinte egyáltalán nem félnek az otthonmaradás pénzügyi vonzatától: az előbbiek 14,5 százaléka, míg az utóbbiak 16,2 százaléka jelölte meg azt, hogy anyagi okai vannak annak, hogy betegen is a munkahelyén ül.

Az indiaiak a munka, az amerikaiak a főnök miatt nem mennek betegszabadságra

Az indiai megkérdezettek 47,8 százaléka és indonéz válaszadók 44,1 százaléka azért nem hagy ki egyetlen napot sem, mert fél, hogy lemarad a munkájával, míg a németek túlnyomó többsége (61,1 százalék) és a franciák jelentős százaléka nem tulajdonít akkora jelentőséget a megfázásos megbetegedéseknek, amiért érdemes lenne otthon maradni. A főnöki nyomás is jelentős, legalábbis az amerikaiak és mexikóiak több mint 40 százaléka szerint. A magyarok jellenzője, hogy kevéssé (6,4 százalék) érdekli a munkatársak véleménye.

Forrás: HR Portál

A mezőgazdasági munkák során kialakuló fototoxikus bőrreakcióról

Nyári mezőgazdasági munkáknál a fizikai munkavégzésből származó kockázatokon és a szabadtéri klímakörnyezet kedvezőtlen hatásain kívül számolni kell az ún. fito-fotodermatitisz kialakulásának veszélyével is. Néhány napja több dolgozónál petrezselyem gyomlálás közben égési sérülések következtek be.
A fito-fotodermatitisz olyan gyulladásos bőrreakció, ami akkor fordul elő, ha egyes növények (pl. zeller, petrezselyem stb.) leveleivel, szárával való érintkezés után napfény éri a bőrfelületet. Kezdetben égő érzés, majd piros kiütés, néha hólyag jelenik meg. Ez körülbelül 24 órával az expozíció után történik. A bőrtünetek 1–3 napig rosszabbodnak, majd javulni kezdenek. Általában nincs viszketés. Az elváltozás nem fertőző. Leggyakrabban a növényekben található furokumarinok (pszoralének) okozzák.
A hazánkban termesztett, gyógy- és fűszernövényként használt ernyősvirágzatúak a legaktívabb fototoxikus növények, számos allergénnel.
Fotodermatitiszt okozó növények például a zeller, petrezselyem, sárgarépa, kapor, citrom, füge.
A bőrgyulladás megelőzésének legfontosabb lépései:
– El kell kerülni a közvetlen bőrérintkezést a fototoxikus/fotoallergén anyagokkal, növényekkel, amelyek bőrgyulladást okoznak!
– Védeni kell a bőrt!
– Figyelni kell a bőrgyulladás korai tüneteire!
A bőrt védeni kell a következők betartásával:
– Megfelelő munka-/védőruhát és kesztyűt kell viselni, amely megakadályozza a közvetlen érintkezést a fototoxikus/fotoallergén anyagokkal, növényekkel!
– A bőrt védeni kell az UV-sugárzás hatásaitól!
– Azonnal le kell mosni a bőrt, ha rákerül valamilyen anyag, amely irritációt, allergiás reakciót okozhat!
– Fontos az alapos, de kíméletes szárítás a kézmosás, tisztálkodás után, amelyhez lehetőség szerint puha pamut vagy papír törlőt kell használni!
– Rendszeresen ellenőrizni kell a bőrt és figyelni a bőrgyulladás korai jeleire! A korai felfedezés megelőzheti a súlyosabb bőrgyulladás kialakulását. Panaszok esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, szükség esetén idejében meg kell kezdeni a gyógykezelést.

Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztályának összefoglaló jelentése

A biológiai kóroki tényezők kockázatával járó tevékenységek célvizsgálatáról.

A célvizsgálatot az indokolta, hogy Magyarországon a biológiai kóroki tényezők (vírusok, baktériumok, gombák, paraziták stb.) által okozott megbetegedések az évenként bejelentett, kivizsgált és elfogadott (regisztrált) foglalkozási megbetegedések számottevő arányát adják. A legutóbbi lezárt két évben, 2011. és 2012. években – az elmúlt évektől eltérően – leggyakrabban a biológiai kóroki tényezők által okozott foglalkozási megbetegedések fordultak elő.

 Az ellenőrzéssel érintett kötelezettséget előíró jogszabály: a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet.

 Az összefoglaló jelentést innen töltheti le.

Hány fokra hűtsük a lakást, irodát? Itt a válasz!

Forró napok állnak a lakosság előtt, a legfrissebb előrejelzések szerint igazi kánikula lesz. Míg a legtöbben csak vizes törülközőre, esetleg ventillátorra számíthatnak, a szerencsésebbek klímával is védekezhetnek az extrém meleg ellen. De vajon mekkora az ideális benti hőmérséklet, s milyen előírások határozzák meg mértékét? Tovább a cikkhez.

Sokkal rövidebb ideig élünk, mint kellene – helyzetkép Magyarország egészségi állapotáról

Szinte közhely, hogy a magyar egészségügy hosszú ideje romokban hever. A káros szenvedélyek és a felelőtlen, egészségtelen életmód okozta megbetegedések száma évről évre nő. A halálozási arányokat tekintve pedig sereghajtók vagyunk az EU-ban. Mindenki érzi, hogy nincsenek rendben a dolgok, mégis általános közöny tapasztalható az emberek részéről saját egészségükkel kapcsolatban. Tovább a cikkhez.

Miért kellett a munkabaleseti jegyzőkönyvet módosítani?

A népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 1338/2008/EK rendelet (2008. december 16.) megjelenése indokolta a magyarországi jogalkotó azon lépését, hogy a korábban alkalmazott munkabaleseti jegyzőkönyv adataiban módosítást hajtson végre. Az ESAW statisztika legfontosabb célja összesített európai eredmények előállítása. Természetesen az összesített adatok minősége csak akkor kielégítő, ha a nemzeti adatok kellően összehasonlíthatók. A legfontosabb problémák pl.: a lefedettség, a jelentési szintek, vagy bizonyos balesettípusok bennfoglalása/kizárása volt, ennek okán született a 349/2011/EU rendelet (2011. április 11.), amely a munkahelyi balesetek statisztikája tekintetében a végrehajtásáról rendelkezett. Tovább a cikkhez.

Jó helyen ül? – Irodai berendezések a hatékony munkavégzés érdekében

Napjainkban az irodai munkakörnyezet kialakítása kiemelt figyelmet kap. A felhasználó központú munkahely kialakítás nemcsak a dolgozók számára fontos, hanem a vállalatok számára is, amelyet az Európai Munka- és Egészségügyi Hivatal adatai is alátámasztanak. A munkahelyi megbetegedések miatt évente 146 millió munkanap veszik el, ami 15000 ember egész életében végzett munkaidejét jelenti. Tovább a cikkhez.