Melyek a leggyakoribb betegségek, amelyek a sofőröket érintik és a munkakörükkel állnak összefüggésben?

Ebben a cikkben áttekintem azokat a leggyakoribb betegségeket, amelyek a sofőröket érintik és a munkakörükkel állnak összefüggésben.

Rezgésterhelés

Az árufuvarozás, a mezőgazdasági gépkezelés, az alkalmazott járművek technológiai színvonalától függően olyan technológiák, ahol a munkavállalókat rezgésterhelés éri.
Minden géptípus és szerszámfajta, ami mechanikai alkatrészeket tartalmaz és mozgást végez, rezgéseket kelt. Ha az emberi testtel érintkezésbe kerül, egészségi kockázatot hordozhat, ezért munkaegészségügyi, vagy környezeti rezgésmérése indokolt.
A rezgések mérését három fő irányban el kell végezni. Az egyértelműség kedvéért a szabványok megadják az egyes tengelyeket kéz-kar, ill. egész testre ható vibrációs mérések esetére.
Az ipari technológiák, szállítmányozási rendszerek bővülésével a vibrációs hatásoknak kitett populáció világszerte nő.
A váz és izomrendszert terhelő rizikótényezők (kényelmetlen, kényszer testtartásban végzett munka, nehéz fizikai munka, tehermozgatás, rossz ergonómiai tervezés, ismétlődő mozdulatok, állás, járás, ülés), kedvezőtlen külső körülmények (hideg, nedves környezet, drogok, dohányzás, vinil-klorid) és a vibráció kombinálódása fokozza a károsodás kockázatát.
A legveszélyesebb frekvencia tartomány az emberi testre a 0,5-80 Hz közötti és Z irányú (Z irány az emberi test hossztengelye, X irány anteroposterior, Y irány laterális). Az 1 Hz körüli rezgések az egyensúlyérzékelést, a 3-6 Hz körüliek a belső, főleg mellkasi szerveket, a 20-30 Hz az izomzatot, főleg nyak, váll fej izmokat, a 60-90 Hz pedig a szemizmokat, látásélességet befolyásolják hátrányosan.
Az egészségre káros rezgések két úton érhetik a munkavállalót, egész testre ható rezgésként, vagy lokális (kéz/kar) rezgésként.
Az egész testre ható rezgés olyan mechanikai rezgés, amit az egész test átvesz a munkavállaló munka közbeni helyzetéből adódóan, és ez egészségkárosító kockázatot jelenthet az érrendszer, csont-, ízület- és az idegrendszer épségére, a komfort érzetre, az érzékelésre, valamint az egyensúly érzékelésre. Ilyen, a munkavégzés során keletkező egész testre ható rezgést okoz például a villamos mozdony vezető-ülésében átadott rezgés. A rezgések tartománya 0,1 – 0,6 Hz közötti.
Az egész testre ható vibráció a gerinc elváltozásai (pl. lumbagó) mellett gyakran okoz fáradtságot, csökkent teljesítő képességet, alvászavart, gyomor-bélrendszeri panaszokat, fejfájást és szédülést az expozíció alatt és után. A tünetek hasonlóak a tengeri betegség tünetcsoportjához.
A teherautó sofőrök évekig tartó egész test rezgésexpozíciója következtében kialakuló leggyakoribb szervi panaszok a keringési, gyomor-bél, légző, izom és csontrendszeri érintettségre utalnak. A panaszcsoportot „vibrációs betegségnek” nevezik.
A kézre ható rezgéseket azért nevezzük lokális rezgésnek, mert mindig az adott szerszám, gép határozza meg, hogy milyen módon, és milyen helyen adódik át a működő szerszám rezgése.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A fájdalom fellépése a legfigyelmeztetőbb jelenség, amelynek jelentkezésekor a további rezgésexpozíciót meg kell szüntetni, valójában ez bármilyen előbb felsorolt tünet észlelésekor már javasolt a további károsodás elkerülése céljából

Az anyagmozgatás kockázatai

A fuvarozás és rakodás során a rakomány rendeltetési helyre történő kísérése, kézbesítése és kirakodása számos kockázattal terhelt.
A járműről fel- illetve leközlekedés során – elesés, leesés, botlás, ficam, rándulás, kéz-, ujj sérülés – a kirakodás során a rakomány megbillenése, dőlése esetén ütődés, zúzódás, fej-, láb-, egésztest sérülés stb.- a berakodás során az anyagmozgatás tevékenységéhez párosuló kockázat csoportok – kézi-, segédeszközzel végzett-, gépi stb. anyagmozgatás.

Megelőzés a közlekedés és rakodás szabályainak betartásával lehetséges.

A sofőrökre háruló rendszeres stressz

A sofőrökre háruló rendszeres stressz, amit többek között a napi közlekedési konfliktusok okoznak, közrejátszik a kardiovaszkuláris, a magas vérnyomás, a szívinfarktus vagy a cukorbetegség kialakulásában. A sofőröket ugyancsak többszörösen érintik a mozgásszervi megbetegedések.
A másik fontos veszélyhelyzetként megemlített a posztalkoholos állapot okozta balesetek, amelyek abból adódnak, hogy másnaposan lelassulnak a reflexek. Fontos tudni, hogy a beteg sofőr sok esetben közvetlenül veszélyezteti a környezetét.
Megelőzés lehet a stressz-kezelés, például tréningekkel, valamint meg kell követelni, hogy a munkahelyen egészségesen, kipihenten jelenjenek meg a dolgozók.

Robotikus mozdulatok

Rengeteg olyan munkakör van, ahol nagyon sok ismétlődő mozdulatot kell végezni. Ilyen munkát végeznek például a buszsofőrök, akiknek a dereka folyamatosan igénybe van véve a folyamatos zötykölődéssel.

Megelőzés lehet a korszerű vezetőfülkék kialakítása, az ülések rezgés csökkentő megoldásai, az ergonómiai szempontok figyelembe vétele a tervezéskor.

Az előbbiekben felsorolt munkavégzés során lassanként kialakuló problémát, betegséget foglalkozási megbetegedésnek hívjuk.
Ha a szervezet nem tudja kompenzálni a munkahelyi környezetből és a munkavégzésből eredő, egészségkárosító hatásokat, betegség léphet fel.
Foglalkozási betegségeknek tehát azokat a megbetegedéseket tekintjük, amelyek a munkavégzéssel illetve a munkahellyel egyértelmű ok-okozati összefüggésbe hozhatók.
Ezek ugyan nem a klasszikus értelemben vett balesetek, de a végeredményt tekintve nagyon hasonlóak.
Azon túl, hogy ezek nagyon makacs megbetegedések, a dolgozók munkavégzését és életminőségét komolyan veszélyeztetik.

Tájékoztatás az ünnepi rendelési időkről

Tisztelt Betegeink!

2019. december 23. este 18 órától december 30. reggel 8 óráig orvosi ügyelet van Gödöllőn.
December 30-án hétfőn és 31-én kedden Dr. Hézinger Lajos 8-tól 12 óráig helyben a rendelőben, utána telefonon elérhető. Tel.: 06-30-238-1483

Telefonszámok:
Dr. Hézinger Lajos
Tel.: 06-30-238-1483

Orvosi ügyelet helye: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 3.
Tel.: 06-70-3703-104.

Baleset, életveszély esetén azonnal hívjon mentőt a 104 vagy 112 telefonszámon

2019. december 14-i szombati rendelésről tájékoztatás

Tisztelt Betegeink!
2019. december 14-én szombaton rendel
Dr. Hézinger Lajos 8-tól 12 óráig helyben a rendelőben, utána telefonon elérhető.
Tel.: 06-30-238-1483
Este 18 órától ügyelet van Gödöllőn hétfő reggel 8 óráig.

Telefonszámok:
Dr. Hézinger Lajos
Tel.: 06-30-238-1483

Orvosi ügyelet helye: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 3.
Tel.: 06-70-3703-104.
Baleset, életveszély esetén azonnal hívjon mentőt a 104 vagy 112 telefonszámon.

A hőségről, munkahelyekről másképpen

Az időjárás, illetve annak változásai folyamatosan befolyásolják szervezetünk működését, próbára teszik alkalmazkodóképességét, időnként észrevétlenül, de jelentős egészségkárosodást, rosszabb esetben életveszélyes állapotot előidézve. Munka közben, akár a fizikai, szellemi terhelés, akár a munkavégzés helyével, jellegével összefüggő kitettség mind-mind nehezítik a szervezet védekező mechanizmusainak működését. A jogszabályok, ajánlások, tapasztalatok révén egyre több egészségünket védelmező cselekvés épül be a munkahelyek mindennapjaiba kánikula idején, ám még így is jócskán akad rejtőzködő kockázat, illetve nagyobb odafigyelést, gondosságot igénylő „meleg helyzet”. Tovább a cikkhez.

Ön tudja, mi a különbség az üzemi és a munkabaleset között?

A munkabaleset a munkavédelmi törvény, az üzemi baleset pedig a társadalombiztosítási jogszabályok által alkotott fogalom – kezdte dr. Nádas György munkajogász. – Munkabalesetről akkor beszélünk, ha szervezett munkavégzés közben éri baj a munkavállalót – mondta. Bár az üzemi baleset is magába foglalja a történteket, de az eseteket csak akkor lehet üzemi balesetté nyilvánítani, ha az illető ellátást is kap érte.

Ha valaki a munkahelyére, vagy hazafelé menet szenved balesetet, akkor az szintén üzemi balesetnek számít, ezt más néven úti balesetnek is nevezzük. Azonban itt is meg kell felelni a munkabaleset kritériumainak. Tovább a cikkhez.

A halálozások és betegségek negyedét a környezetszennyezés okozza

A megbetegedések és az idő előtti halálesetek egynegyedét világszerte a környezetszennyezés és a környezet rombolása okozza – olvasható az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerdán bemutatott jelentésében.
A levegő- és vízszennyezés, valamint az ökoszisztémák egyre fokozódó rombolása több milliárd ember életterét fenyegeti és befolyásolja, valamint jelentősen károsítja a világgazdaságot.
Az állandó gazdasági növekedésbe vetett hit a jövőbeli halálozási arányok, munkából való kiesések és egészségügyi kockázatok tekintetében értelmetlen – írták a szakértők. Tovább a cikkhez.

Tájékoztatás az ünnepi rendelési időről

Tisztelt Betegeim!
2018. december 28-án pénteken orvosi rendelés 8 órától 12 óráig lesz Mogyoródon a volt Hangya épületében.
Délután rendelés nincs
Hétvégén, ünnepnap egész nap, hétköznap 18 órától másnap reggel 8 óráig ügyelet Gödöllőn.
Helye: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 3.
Tel.: 06-70-3703-104.
Dr. Fekete Ildikó
háziorvos

Megéri belehalni a munkába?

Forradalomra van szükség a munkahelyi egészségvédelem terén, véli Jeffrey Pfeffer, a Stanford Egyetem professzora, aki a szervezeti viselkedés témakörével foglalkozik. Mint mondja a jelenlegi gyakorlat, ami a túlmunkát és a munka-magánélet egyensúlytalanságát illeti, megöli a munkavállalókat. Ez pedig végsősoron a cég teljesítményének és az egyén jóllétének sem tesz jót, írja tavasszal megjelent Dying for a Paycheck (vagyis a „Meghalni a fizetésért”) című könyvében. Tovább a cikkhez.

Az NGM Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatása a munkabaleseti jegyzőkönyv módosításáról

A nemzetgazdasági miniszter 6/2018. (III. 1.) NGM rendelete a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosítása alapján a munkabaleseti jegyzőkönyv C7 (A baleset földrajzi helye) pontját az alábbiak szerint szükséges kitölteni:

Magyarországon történt munkabaleset esetén: szövegesen be kell írni a munkabaleset helyét a pontos cím (irányítószám, helységnév, közterület, házszám) megjelölésével. A kódnégyzetekbe a jegyzőkönyv kitöltésekor hatályos, a területi számjelrendszerről szóló miniszteri rendeletben szereplő, az adott helységhez (településhez) tartozó településazonosító törzsszámot kell beírni.
Külföldön történt munkabaleset esetén: szövegesen be kell írni az ország és a település nevét. A kódnégyzetekbe EU-tagállamok esetén a jegyzőkönyv kitöltésekor hatályos, az Eurostat által kiadott NUTS kódokat kell beírni, az első két kódnégyzetbe az országot jelölő betűket, a következő három kódnégyzetbe a munkabaleset helyszíne szerinti megyekódot. Nem EU-tagállam esetén az első három kódnégyzetbe a NEU kifejezést, ha nem áll rendelkezésre egyértelmű információ a munkabaleset földrajzi helyéről, akkor az UNK kifejezést kell beírni.”
Részletek ide kattintva megtalálhatóak.

A baleset földrajzi helye:

– magyarországi települések településazonosító kódszámai – PDF formátumban innen letölthető;

– Európai Unió területi egységeinek kódszámai [NUTS kód] – PDF formátumban innen letölthető;

- EU-n kívüli ország esetén a NEU kódot kell használni;

– ISMERETLEN ország esetén az UNK kódot kell használni.