Ebben a cikkben áttekintem azokat a leggyakoribb betegségeket, amelyek a sofőröket érintik és a munkakörükkel állnak összefüggésben.

Rezgésterhelés

Az árufuvarozás, a mezőgazdasági gépkezelés, az alkalmazott járművek technológiai színvonalától függően olyan technológiák, ahol a munkavállalókat rezgésterhelés éri.
Minden géptípus és szerszámfajta, ami mechanikai alkatrészeket tartalmaz és mozgást végez, rezgéseket kelt. Ha az emberi testtel érintkezésbe kerül, egészségi kockázatot hordozhat, ezért munkaegészségügyi, vagy környezeti rezgésmérése indokolt.
A rezgések mérését három fő irányban el kell végezni. Az egyértelműség kedvéért a szabványok megadják az egyes tengelyeket kéz-kar, ill. egész testre ható vibrációs mérések esetére.
Az ipari technológiák, szállítmányozási rendszerek bővülésével a vibrációs hatásoknak kitett populáció világszerte nő.
A váz és izomrendszert terhelő rizikótényezők (kényelmetlen, kényszer testtartásban végzett munka, nehéz fizikai munka, tehermozgatás, rossz ergonómiai tervezés, ismétlődő mozdulatok, állás, járás, ülés), kedvezőtlen külső körülmények (hideg, nedves környezet, drogok, dohányzás, vinil-klorid) és a vibráció kombinálódása fokozza a károsodás kockázatát.
A legveszélyesebb frekvencia tartomány az emberi testre a 0,5-80 Hz közötti és Z irányú (Z irány az emberi test hossztengelye, X irány anteroposterior, Y irány laterális). Az 1 Hz körüli rezgések az egyensúlyérzékelést, a 3-6 Hz körüliek a belső, főleg mellkasi szerveket, a 20-30 Hz az izomzatot, főleg nyak, váll fej izmokat, a 60-90 Hz pedig a szemizmokat, látásélességet befolyásolják hátrányosan.
Az egészségre káros rezgések két úton érhetik a munkavállalót, egész testre ható rezgésként, vagy lokális (kéz/kar) rezgésként.
Az egész testre ható rezgés olyan mechanikai rezgés, amit az egész test átvesz a munkavállaló munka közbeni helyzetéből adódóan, és ez egészségkárosító kockázatot jelenthet az érrendszer, csont-, ízület- és az idegrendszer épségére, a komfort érzetre, az érzékelésre, valamint az egyensúly érzékelésre. Ilyen, a munkavégzés során keletkező egész testre ható rezgést okoz például a villamos mozdony vezető-ülésében átadott rezgés. A rezgések tartománya 0,1 – 0,6 Hz közötti.
Az egész testre ható vibráció a gerinc elváltozásai (pl. lumbagó) mellett gyakran okoz fáradtságot, csökkent teljesítő képességet, alvászavart, gyomor-bélrendszeri panaszokat, fejfájást és szédülést az expozíció alatt és után. A tünetek hasonlóak a tengeri betegség tünetcsoportjához.
A teherautó sofőrök évekig tartó egész test rezgésexpozíciója következtében kialakuló leggyakoribb szervi panaszok a keringési, gyomor-bél, légző, izom és csontrendszeri érintettségre utalnak. A panaszcsoportot „vibrációs betegségnek” nevezik.
A kézre ható rezgéseket azért nevezzük lokális rezgésnek, mert mindig az adott szerszám, gép határozza meg, hogy milyen módon, és milyen helyen adódik át a működő szerszám rezgése.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A fájdalom fellépése a legfigyelmeztetőbb jelenség, amelynek jelentkezésekor a további rezgésexpozíciót meg kell szüntetni, valójában ez bármilyen előbb felsorolt tünet észlelésekor már javasolt a további károsodás elkerülése céljából

Az anyagmozgatás kockázatai

A fuvarozás és rakodás során a rakomány rendeltetési helyre történő kísérése, kézbesítése és kirakodása számos kockázattal terhelt.
A járműről fel- illetve leközlekedés során – elesés, leesés, botlás, ficam, rándulás, kéz-, ujj sérülés – a kirakodás során a rakomány megbillenése, dőlése esetén ütődés, zúzódás, fej-, láb-, egésztest sérülés stb.- a berakodás során az anyagmozgatás tevékenységéhez párosuló kockázat csoportok – kézi-, segédeszközzel végzett-, gépi stb. anyagmozgatás.

Megelőzés a közlekedés és rakodás szabályainak betartásával lehetséges.

A sofőrökre háruló rendszeres stressz

A sofőrökre háruló rendszeres stressz, amit többek között a napi közlekedési konfliktusok okoznak, közrejátszik a kardiovaszkuláris, a magas vérnyomás, a szívinfarktus vagy a cukorbetegség kialakulásában. A sofőröket ugyancsak többszörösen érintik a mozgásszervi megbetegedések.
A másik fontos veszélyhelyzetként megemlített a posztalkoholos állapot okozta balesetek, amelyek abból adódnak, hogy másnaposan lelassulnak a reflexek. Fontos tudni, hogy a beteg sofőr sok esetben közvetlenül veszélyezteti a környezetét.
Megelőzés lehet a stressz-kezelés, például tréningekkel, valamint meg kell követelni, hogy a munkahelyen egészségesen, kipihenten jelenjenek meg a dolgozók.

Robotikus mozdulatok

Rengeteg olyan munkakör van, ahol nagyon sok ismétlődő mozdulatot kell végezni. Ilyen munkát végeznek például a buszsofőrök, akiknek a dereka folyamatosan igénybe van véve a folyamatos zötykölődéssel.

Megelőzés lehet a korszerű vezetőfülkék kialakítása, az ülések rezgés csökkentő megoldásai, az ergonómiai szempontok figyelembe vétele a tervezéskor.

Az előbbiekben felsorolt munkavégzés során lassanként kialakuló problémát, betegséget foglalkozási megbetegedésnek hívjuk.
Ha a szervezet nem tudja kompenzálni a munkahelyi környezetből és a munkavégzésből eredő, egészségkárosító hatásokat, betegség léphet fel.
Foglalkozási betegségeknek tehát azokat a megbetegedéseket tekintjük, amelyek a munkavégzéssel illetve a munkahellyel egyértelmű ok-okozati összefüggésbe hozhatók.
Ezek ugyan nem a klasszikus értelemben vett balesetek, de a végeredményt tekintve nagyon hasonlóak.
Azon túl, hogy ezek nagyon makacs megbetegedések, a dolgozók munkavégzését és életminőségét komolyan veszélyeztetik.