A mindfulness legalább annyira fizikai, mint amennyire mentális gyakorlat. Számos tanulmány kimutatta, hogy ha figyelmet szentelünk a testünknek, akkor sokkal könnyebben le tudjuk csendesíteni az elménket is, ami segít nekünk a stressz csökkentésében, akkor is, amikor épp benne vagyunk a kellemetlen helyzetben. Tovább a cikkhez.
Dr. Fekete Ildikó bejegyzései
Szemünk világa – Tudnivalók a képernyő előtti munkavégzés munkajogi szabályairól
Az állások meghatározó hányadában állandó munkaeszköz a számítógép. Sokaknak néhány év után szemüveg kell. Aztán egyre erősebb dioptriák. Pedig a jogszabály ad némi biztosítékot arra, hogy munkánk folytán ne váljunk feltétlenül szemüvegessé. Kétségeim vannak ugyanakkor, hogy általában betartják-e a szabályt?! Hogy például 50 perc után 10 percre fel kellene állni a monitor mögül. Tovább a cikkhez.
Betegszabadság térkép: melyik nemzet dolgozik betegen is?
A magyarokra jellemző, hogy betegen is dolgoznak. Egyrészt a vélt vagy valós elvárások miatt vállalják ezt az áldozatot. Másrészt a kérdés pénzügyi vonatkozása készteti őket erre. Egy nemzetközi felmérés rámutatott, más országokban egyészen más trend uralkodik.
A Wick Pharma GmbH 12 ország bevonásával készített kutatásából kiderül, hogy a magyarok kötelezve érzik magukat arra, hogy munkába menjenek (41,8 százalék). Pedig az oroszok, indiaiak és indonézek mellett a magyar válaszadók több mint 40 százalékát is arra bíztatja a főnöke, hogy betegség esetén inkább maradjon otthon. Ez a szám a franciák és németek esetében 20 százalék alatt van.
A felmérés egy másik érdekességre is rávilágít. Annak ellenére is bemegyünk dolgozni, hogy kifejezetten zavar minket a beteg kollégák jelenléte, és nagy százalékban nekik tulajdonítjuk azt, ha mi is megbetegszünk. Az oroszok a legszigorúbbak ebben a kérdésben: a válaszadók 84,5 százalékát egyenesen frusztrálja, ha egy munkatársa náthásan dolgozik mellette. A magyarok sem maradnak el sokkal ettől a számtól: 70 százalékuk hazaküldené beteg kollégáját, 63 százalékuk pedig náthás munkatársát okolja, ha ágynak dől.
A fizetéscsökkenés elkerülése miatt dolgozunk betegen is
Adott a kérdés: mégis miért nem fogadjuk el, hogy jobb egy-két nap szünet, mint több hétnyi szenvedés? A magyar válaszadók közel fele (47,1 százalék) fél a kényszerszabadság anyagi vonzatától és nem akar elesni a fizetésétől. Hasonlóan gondolkodnak az oroszok is, akiknél szintén 50 százalék körüli a pénzügyek miatt aggódók száma. Ezzel szemben a németek és az olaszok szinte egyáltalán nem félnek az otthonmaradás pénzügyi vonzatától: az előbbiek 14,5 százaléka, míg az utóbbiak 16,2 százaléka jelölte meg azt, hogy anyagi okai vannak annak, hogy betegen is a munkahelyén ül.
Az indiaiak a munka, az amerikaiak a főnök miatt nem mennek betegszabadságra
Az indiai megkérdezettek 47,8 százaléka és indonéz válaszadók 44,1 százaléka azért nem hagy ki egyetlen napot sem, mert fél, hogy lemarad a munkájával, míg a németek túlnyomó többsége (61,1 százalék) és a franciák jelentős százaléka nem tulajdonít akkora jelentőséget a megfázásos megbetegedéseknek, amiért érdemes lenne otthon maradni. A főnöki nyomás is jelentős, legalábbis az amerikaiak és mexikóiak több mint 40 százaléka szerint. A magyarok jellenzője, hogy kevéssé (6,4 százalék) érdekli a munkatársak véleménye.
Forrás: HR Portál
A mezőgazdasági munkák során kialakuló fototoxikus bőrreakcióról
Nyári mezőgazdasági munkáknál a fizikai munkavégzésből származó kockázatokon és a szabadtéri klímakörnyezet kedvezőtlen hatásain kívül számolni kell az ún. fito-fotodermatitisz kialakulásának veszélyével is. Néhány napja több dolgozónál petrezselyem gyomlálás közben égési sérülések következtek be.
A fito-fotodermatitisz olyan gyulladásos bőrreakció, ami akkor fordul elő, ha egyes növények (pl. zeller, petrezselyem stb.) leveleivel, szárával való érintkezés után napfény éri a bőrfelületet. Kezdetben égő érzés, majd piros kiütés, néha hólyag jelenik meg. Ez körülbelül 24 órával az expozíció után történik. A bőrtünetek 1–3 napig rosszabbodnak, majd javulni kezdenek. Általában nincs viszketés. Az elváltozás nem fertőző. Leggyakrabban a növényekben található furokumarinok (pszoralének) okozzák.
A hazánkban termesztett, gyógy- és fűszernövényként használt ernyősvirágzatúak a legaktívabb fototoxikus növények, számos allergénnel.
Fotodermatitiszt okozó növények például a zeller, petrezselyem, sárgarépa, kapor, citrom, füge.
A bőrgyulladás megelőzésének legfontosabb lépései:
– El kell kerülni a közvetlen bőrérintkezést a fototoxikus/fotoallergén anyagokkal, növényekkel, amelyek bőrgyulladást okoznak!
– Védeni kell a bőrt!
– Figyelni kell a bőrgyulladás korai tüneteire!
A bőrt védeni kell a következők betartásával:
– Megfelelő munka-/védőruhát és kesztyűt kell viselni, amely megakadályozza a közvetlen érintkezést a fototoxikus/fotoallergén anyagokkal, növényekkel!
– A bőrt védeni kell az UV-sugárzás hatásaitól!
– Azonnal le kell mosni a bőrt, ha rákerül valamilyen anyag, amely irritációt, allergiás reakciót okozhat!
– Fontos az alapos, de kíméletes szárítás a kézmosás, tisztálkodás után, amelyhez lehetőség szerint puha pamut vagy papír törlőt kell használni!
– Rendszeresen ellenőrizni kell a bőrt és figyelni a bőrgyulladás korai jeleire! A korai felfedezés megelőzheti a súlyosabb bőrgyulladás kialakulását. Panaszok esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, szükség esetén idejében meg kell kezdeni a gyógykezelést.
Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatása
Az alkalmi munkavállalók orvosi vizsgálatára vonatkozó előírásairól.
Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó személyek alkalmasságának orvosi vizsgálatára vonatkozó előírásokról készült tájékoztató letöltése.
Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztályának összefoglaló jelentése
A biológiai kóroki tényezők kockázatával járó tevékenységek célvizsgálatáról.
A célvizsgálatot az indokolta, hogy Magyarországon a biológiai kóroki tényezők (vírusok, baktériumok, gombák, paraziták stb.) által okozott megbetegedések az évenként bejelentett, kivizsgált és elfogadott (regisztrált) foglalkozási megbetegedések számottevő arányát adják. A legutóbbi lezárt két évben, 2011. és 2012. években – az elmúlt évektől eltérően – leggyakrabban a biológiai kóroki tényezők által okozott foglalkozási megbetegedések fordultak elő.
Az ellenőrzéssel érintett kötelezettséget előíró jogszabály: a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet.
Az összefoglaló jelentést innen töltheti le.
Hány fokra hűtsük a lakást, irodát? Itt a válasz!
Forró napok állnak a lakosság előtt, a legfrissebb előrejelzések szerint igazi kánikula lesz. Míg a legtöbben csak vizes törülközőre, esetleg ventillátorra számíthatnak, a szerencsésebbek klímával is védekezhetnek az extrém meleg ellen. De vajon mekkora az ideális benti hőmérséklet, s milyen előírások határozzák meg mértékét? Tovább a cikkhez.
Sokkal rövidebb ideig élünk, mint kellene – helyzetkép Magyarország egészségi állapotáról
Szinte közhely, hogy a magyar egészségügy hosszú ideje romokban hever. A káros szenvedélyek és a felelőtlen, egészségtelen életmód okozta megbetegedések száma évről évre nő. A halálozási arányokat tekintve pedig sereghajtók vagyunk az EU-ban. Mindenki érzi, hogy nincsenek rendben a dolgok, mégis általános közöny tapasztalható az emberek részéről saját egészségükkel kapcsolatban. Tovább a cikkhez.
Miért kellett a munkabaleseti jegyzőkönyvet módosítani?
A népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 1338/2008/EK rendelet (2008. december 16.) megjelenése indokolta a magyarországi jogalkotó azon lépését, hogy a korábban alkalmazott munkabaleseti jegyzőkönyv adataiban módosítást hajtson végre. Az ESAW statisztika legfontosabb célja összesített európai eredmények előállítása. Természetesen az összesített adatok minősége csak akkor kielégítő, ha a nemzeti adatok kellően összehasonlíthatók. A legfontosabb problémák pl.: a lefedettség, a jelentési szintek, vagy bizonyos balesettípusok bennfoglalása/kizárása volt, ennek okán született a 349/2011/EU rendelet (2011. április 11.), amely a munkahelyi balesetek statisztikája tekintetében a végrehajtásáról rendelkezett. Tovább a cikkhez.
Jó helyen ül? – Irodai berendezések a hatékony munkavégzés érdekében
Napjainkban az irodai munkakörnyezet kialakítása kiemelt figyelmet kap. A felhasználó központú munkahely kialakítás nemcsak a dolgozók számára fontos, hanem a vállalatok számára is, amelyet az Európai Munka- és Egészségügyi Hivatal adatai is alátámasztanak. A munkahelyi megbetegedések miatt évente 146 millió munkanap veszik el, ami 15000 ember egész életében végzett munkaidejét jelenti. Tovább a cikkhez.